Villamosság,

vezérlés, biztonság

Budapesten és vonzáskörzetében

Szakértelem, megbízhatóság, precizitás — legyen szó villanyszerelésről, automatizálásról vagy villamos biztonsági felülvizsgálatról, az Ön rendszere nálam jó kezekben van.

Kattintson ide a szolgáltatásaimhoz!

Üdvözlöm!

Szigmond Attila vagyok.

Villanyszerelőként és villamos biztonsági felülvizsgálóként alapított egyéni vállalkozásommal évek óta precíz és megbízható munkavégzésre törekszem.
Főként lakossági villamos hálózatok teljes körű kivitelezésével foglalkozom, de alkalomszerűen ipari automatizációban is dolgoztam már. Manapság a lakossági villamos hálózatok korszerű és jövőtálló kialakításában a vezérlésnek (gépészet, klimatizáció, árnyékolástechnika vagy éppen világítás) elengedhetetlen szerep jut. Az elmúlt évek során ezért szakmai munkámat – hivatalos Loxone partnerként – ilyen irányú szolgáltatásokkal is bővítettem ki. A Loxone rendszere egy stabil, de folyamatosan fejlődő, bővíthető és kifinomult megoldásokat nyújtó platform, amely prémium minőséget biztosít, akár az Ön otthonában is.

A villamos biztonsági felülvizsgálat e két terület szoros együttműködése mellett elengedhetetlen számomra. A szakmai fejlődés jelentős lépésének tartom, hogy elvégeztem a felülvizsgálói képzést, így az általam kivitelezett rendszereket szakszerűen tudom ellenőrizni, naprakész tudással és ismeretekkel a szabványok, előírások, egyszóval a biztonságos rendszerek kiépítésében.

Önnek miben segíthetek?

  • Amivel foglalkozom!

Milyen témákban kereshet engem?

1. Tervezés

Egy jól működő hálózat alapja a gondos tervezés.

Tapasztalatom szerint ezt a lépést gyakran elhanyagolják, pedig hosszú távon óriási előnyt jelent, ha pontosan dokumentálva van, hogyan épül fel a rendszer. Ezért mindig készítek nyomvonaltervet, illetve ha nincs villamos terv, kivitelezői vázlatot a kiállásokról. Így a hálózat évekkel később is könnyen követhető, bővíthető és javítható marad.

2. Hagyományos villanyszerelés

A villamos hálózat az otthon alapja.

A dugaljak, kapcsolók, lámpák és fogyasztók kábelezését átgondoltan és igényesen alakítom ki. Fontos számomra, hogy a hálózat ne csak ma legyen megfelelő, hanem tartalékkal tervezve hosszú távon is kiszolgálja az otthont. A szerelvények és kötődobozok szakszerű beépítésével egy megbízható, letisztult és jövőálló villamos hálózat születik.

3. Vezérlések

Ha kezdetektől számolunk vele, az automatizáció hosszú távon hálálja meg magát.

Az otthon igazi értéke a kényelmes és megbízható működés. Ha az automatizációt már az építkezés kezdetén figyelembe vesszük, elkerülhetők az utólagos kompromisszumok és a rádiós kiegészítők bizonytalanságai. Egy előre megtervezett vezérlés láthatatlanul dolgozik a háttérben, miközben növeli a komfortot, az energiahatékonyságot és az értéket.

4. Gyengeáramú, strukturált hálózatok

Internet, kamera, beléptetés – stabilan, UniFi minőségben.

A digitális otthon alapja a stabil gyengeáramú hálózat. Az internet, a kamerák és a beléptető rendszerek így gyorsan, biztonságosan és összehangoltan működnek. Elsősorban UniFi eszközökkel dolgozom, amelyek prémium minőséget és hosszú távú megbízhatóságot képviselnek. Az így kiépített hálózat nemcsak kényelmet ad, hanem adatot is szolgáltathat az automatizációhoz: például egy bejárati kamera mozgásra felkapcsolhatja a világítást, vagy jogosulatlan belépés esetén zárhatja az ajtókat.

Keressen bátran, ha Ön is úgy gondolja, hogy...

A minőség nem opció – alap!

  • ... érdemes időt szánni arra, hogy alaposan átbeszéljük az igényeit,
  • ... nyitott a szakmailag jobb, hosszú távon megtérülő megoldásokra,
  • ... fontos, hogy a hálózat biztonságos, szabványos és a mai igényeknek megfelelő legyen,
  • ... a minőség és a megbízhatóság legalább olyan fontos, mint az ár.

Hiszem, hogy a jó megoldások alapja a közös gondolkodás, a gondos tervezés és a minőségi kivitelezés.
Ezek nélkül nem lehet valóban időtálló hálózatot létrehozni.

Tovább korábbi munkákhoz
  • dokumentáció

Fotó korábbi munkáimról

  • Visszajelzések

Lorem

Mit mondanak rólam korábbi ügyfeleim?

Márkák, amikkel jó szívvel dolgozok

  • Ajánlások

kéziszerszámok

szerelvények

tárolórendszer,
akkus gépek

vezérléstechnika

hálózati eszközök
(kamera, AP, intercom)

elosztószerelési anyagok

kötődobozok, szerelvénydobozok

kéziszerszámok

hálózati eszközök (kamera, AP, intercom)

szerelvények

tárolórendszer, akkus gépek

vezérléstechnika

elosztószerelési anyagok

kötődobozok, szerelvénydobozok

Kérdése lenne?

  • Gyakran ismételt kérdések

Itt választ kaphat

Ha kérdésére nem találta meg a választ, írjon nekem az attila@edom.hu email címre, vagy hívjon a +36 30 645 2104-es telefonszámon. Köszönöm bizalmát!

  • Visszajelzések

Természetesen minden helyzet más és más, de általánosságban elmondható, hogy 30–40 évvel ezelőtt a háztartások villamos fogyasztása jóval alacsonyabb volt. Nem volt elterjedt az elektromos főzőlap, a klíma, a mosogatógép vagy a nagy teljesítményű konyhai kisgépek, így a hálózat terhelése is kisebb volt, és elegendőnek számított néhány áramkör.

Ma viszont a modern háztartások sokkal több energiát igényelnek: egyszerre több nagyfogyasztó működik. Elegendő megnézni, hogy az áramszolgáltatóknál milyen gyakoriak a teljesítménybővítési kérelmek. A teljesítménybővítési kérelmek is azt mutatják, hogy a régen kapott energia mennyisége már nem szolgálja ki a modern kor igényeit, vagyis hogy ma nagyobb az igény a villamos energiára, mint évtizedekkel ezelőtt.

Ha a régi hálózatok kisebb teljesítményre voltak “méretezve”, felmerülhet a kérdés, hogy a nagyobb terhelést is bírják-e? Bár némely esetben régen is számoltak tartalékkal, a tapasztalatok azt mutatják, hogy legtöbb esetben ez sem elegendő arra, hogy időtállóan működő, esetleg egy felújított ingatlanhoz méltó villamos hálózatunk legyen, ha csak itt-ott “toldozzuk” meg a már meglévőt.

Az alumínium vezetékek 30–50 éve még gyakran kerültek beépítésre, de mára több okból sem számítanak megfelelőnek:

  • Anyagtulajdonságok: az alumínium lágyabb, könnyebben törik, oxidálódik, és a kötései idővel fellazulhatnak. Ez melegedést, szikraképződést és tüzet is okozhat.
  • Élettartam: az alumínium vezetékek öregednek, keresztmetszetük gyakran nem elegendő a mai nagyobb terhelésekhez.
  • Réz és alumínium találkozása: ha rézvezetéket közvetlenül alumíniumhoz kötnek, galvánkorrózió alakulhat ki. Ez azt jelenti, hogy mivel a réz és az alumínium különböző elektrokémiai potenciállal rendelkezik, ha érintkeznek, és jelen van nedvesség (de elég már csak levegő páratartalma is!), elektrokémiai reakció indul be, amely az alumínium gyors oxidációjához vezet. Az oxidréteg rossz vezető, emiatt a kötés ellenállása megnő, ami hőtermelést és melegedést okoz. Emiatt a rézzel való toldás hosszú távon nem biztonságos megoldás.
  • Réz előnyei: a réz jobb vezetőképességű, kisebb keresztmetszet mellett is biztonságosan terhelhető, kötései stabilabbak, nem lazulnak ki könnyen, és sokkal tartósabb megoldást nyújtanak.

Ezért korszerűsítésnél az alumínium vezetékeket célszerű teljesen rézre cserélni, nem csak részlegesen toldani, így a hálózat biztonságosabb, megbízhatóbb és hosszabb élettartamú lesz.

Amikor a “régi”, fázisonként 1-1 kismegszakítóval szerelt “lakáselosztók” kora dívott, még nem voltunk tele ennyi villamos eszközzel.

A külön áramkörök nem felesleges bonyolítás miatt kellenek, hanem a biztonság, a megbízhatóság és a hosszú távú használhatóság érdekében.

Ha minden fogyasztó egy körön lenne, egyetlen hiba is elég volna ahhoz, hogy az egész lakásban megszűnjön az áram. Különválasztott világítási és dugalj körök, valamint külön kezelt nagyobb fogyasztók esetén a probléma csak az adott kört érinti. Például ha egy hibás töltő miatt lekapcsol a konnektorok köre, a világítás tovább működik, így nem marad minden sötétben.

Ez a kialakítás a hibakeresést is egyszerűbbé teszi: nem kell az egész házat áramtalanítani, csak azt a kört, ahol a hiba jelentkezett. Ez gyorsabb javítást, kevesebb kellemetlenséget és biztonságosabb munkát eredményez. Emellett előre gondolkodást is jelent: ha később bővítés, okosvezérlés vagy átalakítás merül fel, sokkal könnyebb a helyzet, ha az alapok jól vannak megtervezve.

A konyha különösen nagy figyelmet igényel, mivel itt olyan készülékek működnek, mint a sütő, főzőlap, mikró vagy mosogatógép. Ezek közül több önmagában is akkora áramfelvétellel jár, hogy nem célszerű más fogyasztókkal egy körre kötni. Ide tartoznak a vízmelegítők, kenyérpirítók, olajsütők és más nagy teljesítményű berendezések. A fixen beépített eszközöket, valamint a dugalj-csoportokat ezért külön áramkörökre célszerű osztani, hogy elkerülhető legyen a túlterhelés és a nem kívánt leoldás.

A több áramvédő kapcsoló (ÁVK vagy fi-relé) használata további üzembiztonságot ad. Több áramkör esetén több ÁVK is alkalmazható, így ha például egy fürdőszobai berendezésnél földzárlat lép fel, és leold az ÁVK, a hűtő, a világítás vagy a fűtés zavartalanul működhet tovább. Ez fontos lehet akár hosszabb távollét idején is: így elkerülhető, hogy kiolvadjon a fagyasztó vagy a teljes lakás áram nélkül maradjon.

Összességében a külön áramkörök nem túlzásból vagy megszokásból készülnek, hanem azért, mert ez biztosítja a biztonságos, korszerű és megbízható hálózatot. Inkább egy stabil, jól megtervezett rendszer a megfelelő, mint egy olyan, ahol az áramkörök kispórolása miatt később problémák jelentkeznek.

Egy családi ház vagy egy lakás teljeskörű villanyszerelése általában több szakembernek a bevonásával jár. Általában szükség van egy kőművesre (vakolatjavítás, esetleg kisebb faláttörések javítása), burkolóra (főként konyhában, fürdőszobai kiállásoknál), víz-gáz-fűtésszerelőre (gépészeti, fűtési rendszer elektromos korszerűsítése olykor kazáncserével, csövek áthelyezésével jár együtt), festőre.

Sokszor azt gondolják, hogy a villamos hálózat teljes felújítása valóban egy kis véséssel jár, de aztán visszajavítják és kész. Ez sajnos tévhit, főleg régi ingatlanok felújításakor. Sok esetben a villanyszerelés közben kiderül, hogy a fal ferde, ezért néhol 5-6 cm vakolattal próbálták javítani az egyenetlenséget, de nem alapoznak, esetleg kevesebb kötőanyagot használnak, hogy a megnövekedett anyagigény költségeit csökkentsék, így a téglától könnyen elválik a vakolat. Ez akár az egész fal újravakolását is implikálhatja.

Emellett vannak olyan helyzetek, amikor váratlan események következnek be: egy vízcső vagy fűtéscső “kerül elő” a falból olyan helyen, ahol az nem várható. Egy kollégám elmesélése szerint egy régi lakásban találtak egy régi vízcsövet. A tulaj és a közös képviselő elmondása szerint a strangot egy előző felújításkor már cserélték, az új strang egészen más helyen került kialakításra, így a vízcső esetén azt feltételezték, hogy már nincs nyomás alatt, csupán nem vették ki. Mivel a cső útban volt, elkerülhetetlenné vált, hogy kivegyék, ám amikor megvágták, kiderült, hogy bár nincs használatban, nem kötötték le, így nyomás alatt maradt. A teljes ház vízhálózatát le kellett zárni a hiba javításáig, de szerencsére nem történt leázás, nagyobb plusz költségek nem keletkeztek.

A kivitelezés megkezdése előtt azonban az ilyen eshetőségekre is érdemes számítani, akár a költségvetésben külön “tartalékot” elkülöníteni esetleges plusz, nem várt munkákra.

Mekkora teljesítményre van szükségem?

A villamos teljesítményigény mindig a fogyasztási szokásoktól és a berendezésektől függ, de van néhány általános szabály:

  • A szolgáltató alapból 1×32 A-t ad ingyen. Ha a szerződésben ennél nagyobb teljesítmény szerepel, az előny lehet, mert addig nem kell fizetni a teljesítménybővítésért.
  • Egy átlagos családi házban a mindennapi fogyasztók – főzőlap, sütő, mosógép, mosogatógép, bojler, klímák és a legtöbb konyhai kisgép – a tapasztalatok alapján hibamentesen elférnek 32 A-en.
  • Több vagy nagyobb teljesítményű klíma, autótöltő, vagy műhelyben használt ipari gépek már ennél nagyobb igényt jelenthetnek. Még ilyenkor sem mindig kell három fázis:
  • három fázisra akkor van szükség, ha pl. nagy teljesítményű autótöltőt, nagy napelemrendszert, vagy kifejezetten háromfázisú ipari gépet szeretnénk.
  • a legtöbb hőszivattyú és klíma egy fázisról is üzemel, csak a megfelelő teljesítményt kell biztosítani.

Összefoglalva: az 1×32 A a legtöbb háztartás számára általánosan elegendő és üzembiztos megoldás. Nagyobb teljesítmény vagy három fázis csak akkor indokolt, ha a fogyasztók (vagy termelők, pl. napelem) ezt valóban megkövetelik. A pontos igényt mindig a konkrét berendezések alapján érdemes kiszámítani.

A design területén mindenkinek más az ízlése, így ebben nincs egyetlen jó megoldás. Ami viszont fontos szempont: érdemes legalább középkategóriás szerelvénycsaládot választani. Ezek ugyan többszörösébe kerülnek az alapmodelleknek, de a minőségük, tartósságuk és biztonságuk is lényegesen jobb.

Magyarországon elterjedt középkategóriás választások például a Legrand Valena Life és a Schneider Sedna családok. Mindkettő többféle színű és mintájú kerettel elérhető, így designban is rugalmasan illeszthető a belső terekhez. A Valena Life inkább fiatalosabb, dinamikusabb formavilágot képvisel, míg a Sedna letisztultabb, visszafogottabb stílust ad.

Ezek a típusok műszaki szempontból is megbízhatónak számítanak: bár előfordulhat anyaghiba bármelyik gyártónál, ezeknél a sorozatoknál a tapasztalatok szerint ritkán fordul elő probléma.

Összefoglalva: a szerelvények kiválasztásánál az ízlés egyéni döntés, de a minőségből nem érdemes engedni – a középkategória hosszú távon mindenképp megtérül.

A lámpaválasztás elsőre leginkább design kérdésnek tűnik, de néhány alapvető szempontot mindenképp érdemes figyelni, mert könnyen melléfoghatunk. A mai korszerű lámpák szinte kivétel nélkül LED-esek, így inkább a színhőmérséklet, a védettség és a fényerő dönti el, hogy melyik megoldás lesz megfelelő.

  • Színhőmérséklet:
  • Meleg fehér (2700–3000 K) – otthonos, barátságos hangulat, ideális nappaliba, hálószobába.
  • Semleges fehér (3500–4000 K) – természetesebb, tiszta fény, jól használható konyhában, dolgozószobában.
  • Hideg fehér (5000–6500 K) – erőteljes, kontrasztos fény, inkább munkaterületekre, garázsba, műhelybe.
  • Védettség (IP):
  • Fürdőszobába mindig fröccsenő víz ellen védett lámpa kell (minimum IP44).
  • Kültérre szintén vízálló, időjárásálló lámpatest ajánlott, hogy bírja az esőt, párát.
  • Fényerő (lumen/m²):

A megfelelő világítás mértéke helyiségenként eltérő. Általános irányelvek:

  • Nappali, háló: 100–300 lm/m²
  • Konyha, étkező: 300–500 lm/m², munkapult fölött akár 500–750 lm/m²
  • Fürdőszoba: 500–800 lm/m², különösen a tükör környékén
  • Dolgozószoba, olvasósarok: 400–800 lm/m²

Összefoglalva: a lámpák megjelenése ízlés dolga, de a színhőmérséklet, a védettség és a fényerő figyelmen kívül hagyása könnyen kényelmetlenséget okozhat a mindennapokban.

 

Helyiség

Színhőmérséklet

Ajánlott fényerő (lm/m²)

Megjegyzés

Nappali, háló

Meleg fehér (2700–3000 K)

100–300

Hangulatos, otthonos fény

Konyha, étkező

Semleges fehér (3500–4000 K)

300–500

Munkapult felett: 500–750

Fürdőszoba

Semleges / hideg (4000–6000 K)

500–800

Tükör környékén különösen fontos

Dolgozószoba / iroda

Semleges fehér (3500–4000 K)

400–800

Koncentrációhoz, olvasáshoz ideális

Garázs, műhely

Hideg fehér (5000–6500 K)

300–600

Jó kontraszt, pontos munkához

 

Villanyszerelési és vezérlési munkák esetében is hasznos, ha az ember tájékozódik, összehasonlít.

Általánosságban elmondható, hogy villamos hálózat szerelésére vonatkozó árajánlatot többféle módszerrel szoktak készíteni, ezért előfordulhat, hogy az árak között nagy eltérések vannak, valamint két különböző módszerrel késztett ajánlatot összehasonlítani is nehéz. Főként 3 ajánlatot kaphat egy megrendelő:

  1. Kiállásonkénti ár: van, aki minden kiállásra (konnektor, kapcsoló, lámpapont stb.) ad egy fix árat, és ebből számolja a végösszeget. Ez átlátható, de nem mindig tükrözi pontosan a tényleges munkamennyiséget.
  2. Négyzetméter alapú ár: más szerelők az ingatlan alapterülete alapján határoznak meg egy összeget. Ez gyors becslésre alkalmas, de kevésbé pontos, mert nem veszi figyelembe, mennyi fogyasztó van, vagy mennyire bonyolult a hálózat.
  3. Tételes ajánlat: a legrészletesebb módszer, ahol minden anyag, kábel, szerelvény és minden munkafázis külön szerepel. Én ezt a megoldást preferálom, mert nincs lutri és nincs zsákbamacska: nem fordulhat elő, hogy valaki „jobban jár” csak azért, mert kevés a vésés, vagy „rosszabbul jár”, mert több. Ami benne van a listában, arra van egyértelmű ár. És ami talán a legfontosabb: eddigi munkáim során mindig volt valamilyen pluszigény vagy változtatás, bármilyen komoly elképzeléssel is indult a munka. A tételes ajánlatnál ezeket korrekten, átláthatóan lehet elszámolni: ha +X méter vezetékezés kell, annak pontosan ismert a díja, nincs meglepetés.

Az ár mellett mit érdemes még figyelni?

  • Anyagok minősége: olcsó és tartós szerelvények között nagy különbség van, ami hosszú távon megtérül.
  • Szabványosság és biztonság: a villamos hálózatnál alapkövetelmény, hogy megfeleljen a szabványoknak. Az egyik legfontosabb, lakóépületekre vonatkozó előírás az MSZ HD 60364 szabvány, amely meghatározza a biztonságos kialakítás fő szempontjait. Érdemes olyan szerelőt választani, aki ismeri és alkalmazza ezeket a szabályokat, mert ezzel garantálható a hosszú távon is biztonságos üzemeltetés. Bár nem feltétlen szükségszerű elvárás, a villanyszerelők egy része – mint jómagam is – villamos biztonsági felülvizsgálói képzéssel is rendelkezik, amely ad egy fajta garanciát a szabványok ismeretére.
  • Későbbi igények: egy jól előkészített hálózat könnyebben bővíthető, míg egy „spórolós” rendszer utólag sokszor drágábbra jön ki. Az előzetes egyeztetéseknél ezért célszerű megnevezni azokat az esetleges területeket, ahol később változás, bővítés várható a rendszeren. Így a szerelő tud megfelelő mennyiségű tartalékkal (plusz csövezés, vezetékezés, lakáselosztó mérete) számolni ezekre az igényekre is.
  • Munka minősége és garancia: tapasztalt, igényes szakember általában drágább, de biztonságosabb és tartósabb munkát ad át. Úgy gondolom, hogy a megfelelő, korszerű szerszámokkal felszerelt szakemberek munkája is jellemzően igényesebb. Aki jó minőségű, karbantartott eszközökkel dolgozik, az általában a saját munkájára is jobban odafigyel, míg aki régi, ütött-kopott, silány eszközökkel dolgozik, és nem fordít a fejlődésére, az a hozzáállásában is kevésbé igényes. Ez hosszú távon a kivitelezés minőségén is meglátszik.
  • Dokumentáció: nem mindegy, mennyire átláthatóan van dokumentálva a kivitelezés. Egy érthető rajz vagy terv nagy segítség lehet a későbbi bővítéseknél vagy hibakeresésnél, míg egy falra firkált vagy kézzel rajzolt skicc sokszor semmit sem ér.

Összességében: nincs minden helyzetre érvényes „reális ár”. A lényeg, hogy ne csak a végösszeget nézzük, hanem azt is, mit tartalmaz az ajánlat, milyen minőségben készül a munka, és kapsz-e hozzá pontos, átlátható dokumentációt. A villamos hálózat hosszú távon akkor biztonságos és értékálló, ha átgondoltan, szabványosan és részletesen van kivitelezve, nem csak „olcsón megoldva”.

Ha vannak is olyan szakemberek, akik hajlanak a számla nélküli munkavégzésre, én csak és kizárólag számlával végzek munkát.

Röviden: Lehet, de nagyobb tervezés és egyéb körülmények mérlegelése szükséges.

Hosszabban: Másképp kell számolni a megtérüléssel, mint a régi szaldós elszámolás idején. A mostani, bruttó elszámolásnál a megtermelt felesleget a szolgáltató nagyon alacsony áron (kb. 4,4–5,2 Ft/kWh) veszi át, miközben a hálózatból vásárolt áram ára kb. 36–38 Ft/kWh.

Ez azt jelenti, hogy a napelem akkor éri meg igazán, ha a megtermelt energiát pont akkor sikerül helyben felhasználni, amikor a rendszer termeli. A gond ugyanis az, hogy hiába fogyaszt egy háztartás évente pl. 5 500 kWh-t, és hiába termel a napelem is pont 5 500 kWh-t, ha a fogyasztás nagy része este vagy éjszaka történik. Ez esetben napközben a nagy mennyiségű megtermelt energiafelesleg olcsón megy vissza a hálózatba, este pedig drágán kell visszavásárolni.

Számpélda:

  • Ha egy rendszer évi 5 500 kWh-t termel, és ennek 40%-át a termelés idején (rögtön) elhasználják, a megtakarítás kb. 98 000 Ft/év.
  • Ugyanez 70%-os helyben felhasználással már kb. 151 000 Ft/év megtakarítást jelent.

Mire érdemes figyelni?

  • A fogyasztást érdemes nappalra időzíteni, amikor süt a nap (mosógép, mosogatógép, elektromos autó töltése, hőszivattyú, klíma), így a megtakarításunk jelentős növekedést mutathat.
  • Automatizmusokkal beállíthatók olyan programok, amelyek a napenergia felhasználásának maximalizálását segítik (pl. használati melegvíz készítése napsütéses nappali órákban, hőszivattyú működési ideje inkább nappal).
  • Akkumulátorral a nappal megtermelt energia egy része estére is “eltehető”, így még több hasznosítható házon belül.
  • A rendszer méretezését célszerű úgy kérni, hogy ne termeljen tartósan nagy felesleget, amit olcsón ad vissza a hálózatba.

Összefoglalva:

Ma is lehet értelme napelemet telepíteni, de a megtérülés nem az éves egyenlegből, hanem abból adódik, mennyit sikerül a termelés idején elhasználni. Ha a háztartás tudja igazítani a fogyasztást a napközbeni termeléshez, vagy van energiatároló, akkor továbbra is jó befektetés lehet.

Az elektromos autó rendszeres otthoni töltéséhez nem elég csak egy szabad konnektor, több szempontot  figyelembe kell venni:

  1. Villamos hálózat
  • A villamos biztonsági szabványok szerint az autótöltőnek külön áramkört kell kiépíteni.
  • Kötelező az áramvédő kapcsoló (FI-relé):
    • ha a töltő rendelkezik  6 mA DC hibaáram-érzékeléssel → elegendő az A típusú FI-relé,
    • ha nincs → szükséges B típusú FI-relé; ez egy jóval költségesebb beruházás, de a legtöbb modern fali töltőben már van megfelelő szivárgó áram érzékelés.
    • AC típusú FI-relé nem alkalmazható.
  • A vezetékezést a tartós nagy áramfelvételhez kell méretezni.
  • Ha kevés a meglévő teljesítmény (pl. 1×16 A), az áramszolgáltatónál teljesítménybővítéstkell kérni.
  1. Töltési lehetőségek
  • Sima dugalj (230 V): csak lassú töltésre (2–2,5 kW), napi kis futásteljesítmény mellett elfogadható. Hosszú távon nem ajánlott, mert a konnektor és a vezetékek nem folyamatos nagyterhelésre készültek.
  • Wallbox (fali töltő): biztonságosabb, gyorsabb (7,4–11 kW, háromfázis esetén akár 22 kW), külön áramkörről táplált, beépített védelemmel. Kényelmesebb és hosszú távon a javasolt megoldás.
  1. Gyakorlati szempontok
  • Elhelyezés: garázsban vagy időjárásálló kivitelben kültéren.
  • Kényelem: a wallbox fixen telepített, mindig kéznél van, nem kell a hordozható kábelt pakolni.
  • Átláthatóság: az „okos” wallboxok mérik a fogyasztást, időzíthető a töltés, akár napelemmel is összehangolhatók.

Összefoglalva: konnektorról tölteni csak ideiglenesen, kis napi használat mellett érdemes. Ha komolyan elektromos autóban gondolkodsz, mindenképp biztonságosabb és célszerűbb egy dedikált fali töltőt telepíteni, megfelelő villamos előkészítéssel.

Ebben a kérdésben megoszlanak a vélemények, és mindkét oldal mellett szólnak érvek. Éppen ezért érdemes előre tisztázni, hogy ki intézi a hulladék kezelését.

  1. A kivitelező szerepe
  • Generálkivitelező esetén: általában vállalja a szemét elszállítását, az ajánlatban külön tételként szerepel az építési hulladék kezelése.
  • Önálló szakmunka esetén (pl. villanyszerelés): a szakemberek többsége nem szívesen vállalja a sitt elszállítását. Ha mégis, akkor az jellemzően plusz költséggel jár.
  1. Pénzügyi és gyakorlati szempontok
  • A hulladék összeszedése önmagában nem igényel szaktudást, ha nincs veszélyes anyag. Ilyenkor megoldás lehet konténer rendelése vagy zsákos sittszállítás.
  • A szakembereknek általában nincs saját eszközük a hulladék kezelésére, így ugyanazokat a külsős szolgáltatásokat veszik igénybe, mint a megrendelők. Ezért ha a szakember intézi, az biztosan pluszköltséget jelent.
  • A mennyiség nagyságrendje fontos: egy kisebb mennyiségű törmelék elszállítása egyszerűbben megoldható, míg a nagyobb mennyiségek (pl. több zsák bontási hulladék) általában külön szervezést és költséget igényelnek.
  • Időráfordítás: ha a szakember intézi, kényelmesebb a megrendelőnek, de ha maga szervezi, akkor közvetlenebbül ellenőrizheti a költségeket.
  1. Megrendelői szempontok
  • Átláthatóság: ha a megrendelő intézi, pontosan látja a költségeket, nincs „ráhagyás”.
  • Kényelem: ha a kivitelező intézi, nem kell külön szolgáltatóval egyeztetni, időpontokat szervezni.
  • Helyigény és logisztika: a megrendelőnek kell mérlegelnie, van-e hely konténernek vagy zsákoknak.
  • Jogszabályi felelősség: az ingatlan tulajdonosa felel a hulladékért (pl. közterületen tárolás esetén engedély szükséges).
  • Ütemezés: a munkafolyamatokat össze kell hangolni a szállítással, különben a sitt útban lehet.
  1. Tisztaság és rend kérdése

Fontos különbséget tenni a hulladék elszállítása és a munkaterület tisztán tartása között:

  • Elvárható, hogy a szakember rendet hagyjon maga után: ne maradjanak széthagyott anyagok, szerszámok, maradékok.
  • Nem szükséges folyamatosan nagytakarítani, de néhány naponta, illetve egy-egy munkafolyamat lezárásakor alapvető a rendrakás.
  • Általános tapasztalat, hogy aki rendetlenségben dolgozik, sokszor a munkájában is hanyag.

Az „okosotthon” kifejezést sokan használják, de pontosabb az „automatizált otthon”. A lényeg ugyanis nem az, hogy telefonról vagy távirányítóról lehessen vezérelni a világítást, hanem hogy a ház bizonyos területeken önállóan, előre beállított logika alapján működjön.

  • Kényelem: az otthon számos feladatot magától elvégez – például a világítás a jelenlétnek megfelelően kapcsol, a fűtés időjárás és jelenlét alapján szabályozódik, a redőnyök automatikusan nyitnak-zárnak.
  • Energiahatékonyság: az automatizált vezérlés figyeli a fogyasztókat, optimalizálja a fűtést, hűtést, világítást, így csökken az energiafelhasználás.
  • Biztonság: szimulálja a jelenlétet távollétkor, figyel a nyitott ablakokra, érzékeli a víz- vagy füstjelző riasztását, és azonnal intézkedhet (például elzárja a vizet).
  • Jövőbiztosság: egy jól kialakított rendszer később könnyen bővíthető – ha új berendezés kerül a házba, beilleszthető az automatizálásba.

Fontos kiemelni: az automatizált otthon nem arról szól, hogy az embernek többet kelljen foglalkoznia a házzal. Egy rosszul kialakított „okos” rendszerrel valóban előfordulhat, hogy valaki többet nyomkodja a telefont, mint amennyit más egy hagyományos házzal foglalkozik – de a jó cél éppen az, hogy kevesebb dolgot kelljen észben tartani, és a ház bizonyos dolgokat magától intézzen helyettünk. A cél az is, hogy például a fűtést hatékonyabban szabályozza, mint ahogy kézzel tudnánk, több adatot vegyen figyelembe, mindezt a háttérben, automatikusan – így kényelmesebb élet mellett kisebb költségekkel számolhatunk.

Összefoglalva: az automatizált otthon lényege, hogy a technológia nem bonyolítja, hanem egyszerűbbé, takarékosabbá és kényelmesebbé teszi a mindennapokat. Nem csak arról szól, hogy „gombokat nyomogatunk a telefonon”, hanem arról, hogy az otthon bizonyos feladatokat magától elvégez.

Ha villanyszerelőt kérdez az ember, talán arra a válaszra számít, hogy mindenképp érdemes elektromos fűtést kialakítani. A helyzet azonban – mint oly sok más területen – itt is jóval összetettebb: nagyon sok tényezőtől függ, amit mind megfelelő súlyozással kell figyelembe venni egy ilyen (általában nagy) beruházás előtt. Célszerű tisztában lenni a fűtési rendszerek alapvető sajátosságaival is.

Milyen fűtések vannak?

  1. Központi fűtés
  • Kondenzációs gázkazán
    Megbízható, ma is széles körben használt megoldás. Jó hatásfokkal (akár 90% felett) működik, de szükség van hozzá gázcsatlakozásra, kéményre és engedélyezési folyamatokra. Fenntartási költsége jelenleg kedvezőbb a legtöbb elektromos megoldásnál, de a gázárak jövője bizonytalan.
  • Elektromos kazán
    Egyszerűbben telepíthető (nincs gázcső, nincs kémény), viszont teljes egészében villamos energiával működik. Ez azt jelenti, hogy üzemeltetési költsége magasabb lehet, hacsak nem párosul napelemmel.
  • Hőszivattyú
    A legkorszerűbb megoldás: villamos árammal működik, de a környezet hőenergiáját (levegő, talaj, víz) hasznosítja. Ezért sokszor 1 kWh villamos energiából 3–4 kWh hőenergiát állít elő. Telepítése drágább, de hosszú távon takarékos és környezetbarát.
  1. Helyiségenkénti / lokális fűtés
  • Gázkonvektor
    Gyors felfűtést ad, szobánként külön szabályozható, de korszerűtlenebb, rosszabb hatásfokú és fenntartása drágább, mint a központi rendszereké.
  • Elektromos padlófűtés
    Kényelmes, láthatatlan, egyenletes meleget ad. Viszont villamos árammal működik, ezért fogyasztása magas lehet. Leginkább jól szigetelt házakban javasolt.
  • Elektromos radiátor, infrapanel
    Egyszerű telepítés, gyors reakció, de magas fogyasztás. Jó kiegészítő fűtésként.
  • Klíma (hűtő-fűtő split egység)
    Az egyik legelterjedtebb hőszivattyús megoldás. Mérsékelt beruházással beszerelhető, fűtésre és hűtésre is használható. Főként jól szigetelt házakban hatékony.

Milyen tényezőket kell mérlegelni?

  1. Az ingatlan energetikai állapota
    • Nyílászárók minősége
    • Homlokzati, födémszigetelés megléte, vastagsága
    • Energetikai tanúsítvány adatai (jó kiindulási alap, de felújítások után módosulhat)
    • Gyenge szigetelés esetén a nagy felületű, alacsony hőmérsékletű rendszerek (pl. padlófűtés) nem biztos, hogy önmagukban elegendőek.
  2. Beruházási költség vs. üzemeltetés
    • A gázkazán és konvektor olcsóbb beruházás, de hosszabb távon drágább lehet az üzemeltetésük.
    • A hőszivattyú drágább telepítéskor, viszont olcsóbban működik.
    • Elektromos fűtés egyszerű és olcsó kiépíteni, de költséges lehet üzemeltetni, hacsak nincs saját napelemrendszer.
  3. Kényelem és szabályozhatóság
    • Központi rendszerek kényelmesek, automatizálhatók.
    • Lokális rendszerek szobánként külön állíthatók, de kevésbé komfortosak.
  4. Helyi adottságok
    • Van-e gázcsatlakozás? Esetleg régi kazánt kell csak cserélni? Ezek a körülmények a telepítés költségét nagy mértékben csökkenthetik.
    • Van-e elegendő villamos teljesítmény? Egy hőszivattyúhoz, elektromos kazánhoz esetleg hálózatbővítés kell, ami nagy költségekkel járhat. A hőszivattyú/klíma telepítésekor általában lehetséges H tarifa igénylése, amely egyszeri bekerülési költség után kedvezőbb energiaárakat jelent.
    • Helyigény: pl. hőszivattyúnál beltéri/kültéri egység elhelyezése nagyobb gépészeti helyiséget, vagy hasznos kültéri kertterületet vehet el, amellyel számolni kell.
    • Zajszennyezés: a klíma és a hőszivattyú kültéri egysége zavaró lehet a szomszédok számára; amennyiben a zajszint bizonyos mértéket meghalad, szükséges lehet zajcsökkentő eszközök beiktatására is, melynek költségei lehetnek.
    • Cseppvíz(kondenzvíz)-elvezetés: a kazánoknál általában könnyen megoldható, a hőszivattyúk kültéri egységénél néha ennek is költségei lehetnek (fűthető csepptálca, kavicságy telepítése).

Összefoglalva: nincs univerzális válasz arra, hogy villany vagy gáz a jobb. A döntést mindig az adott ingatlan állapota, a beruházási keret, a várható üzemeltetési költségek és a kényelmi szempontok együttese határozza meg. Mindazonáltal elmondható, hogy egy korszerű, megfelelő energetikai állapotban levő ingatlan 

Ugyanazon hőenergia-szükséglet várható költségei egy példán:

Rendszer

Hát fűtési hőenergia-szükséglete

Szükséges energia

Becsült költség

Kondenzációs gázkazán

10.000 kWh

kb. 1.000m3 (gáz)

kb. 102.000 Ft

Elektromos fűtések lakossági piaci áron (kazán, padlófűtés fűtőpanel)

10.000 kWh

10.000 kWh (villamos energia)

kb. 700.000 Ft

Megújuló energia, padlófűtéssel, H tarifán (hőszivattyú, klíma) SCOP: 4,5

10.000 kWh

kb. 2.220 kWh (villamos energia)

kb. 51.060 Ft

Előnyök-hátrányok:

Rendszer

Előny

Hátrány

Kondenzációs gázkazán

Bevált, stabil, radiátorokkal is jó hatásfokon működik, használati melegvíz tartállyal kiegészítve is használhatjuk.

Gázcsatlakozás, kémény szükséges, a központi fűtés kialakítása nagyobb költséggel járhat.

Elektromos fűtések lakossági piaci áron (kazán, padlófűtés fűtőpanel)

Egyszerű telepítés, nincs kémény, gáz, kis bekerülési költség. Kiegészítő fűtésnek (gyors meleg) ideális. 

Nagyon magas üzemeltetési költség, önálló fűtésként nehezebben szabályozható központilag.

Megújuló energia, padlófűtéssel, H tarifán (hőszivattyú, klíma) SCOP: 4,5

Kiemelkedő hatékonyság, hűtés is lehetséges (hőszivattyú esetén mennyezeti vagy fali panelek elhelyezésével!).

Magasabb beruházási költség (teljesíténybővítés, kültéri egység fagymentesítésének kialakítása, esetleges zajvédelem, stb.), nagyobb kül- és beltéri helyigény.

 

 

Az EPH az egyenpotenciálra hozás rövidítése. Ez azt jelenti, hogy az épületben található bizonyos fémes részeket (például víz- és gázcsövek, fűtéscsövek, kazán, fémszerkezetek) összekötik a villamos hálózat földelő rendszerével. Így ezek a részek azonos elektromos potenciálon lesznek, ami megakadályozza az áramütést egy esetleges hiba esetén. Fontos, hogy nem minden fémes szerkezetet kell bekötni, csak azokat, amelyeket a szabványok előírnak – a jegyzőkönyv pedig ezt igazolja.

A gyakorlatban az EPH jegyzőkönyvet legtöbbször kazáncsere alkalmával kérik, a gázszolgáltató és a szerelő enélkül nem helyezheti üzembe az új készüléket. De szükséges lehet más esetekben is, például új építésnél vagy villamos biztonsági felülvizsgálat során.

Összefoglalva: az EPH jegyzőkönyv igazolja, hogy az előírásoknak megfelelően minden kötelezően bekötendő fémes szerkezet szakszerűen földelve van. Ez a dokumentum a biztonság egyik alapköve, és sokszor elengedhetetlen feltétele egy új kazán üzembe helyezésének.

Hamarosan…

1. Ne csak árat hasonlítson: kérjen tételes műszaki tartalmat és márkákat (pl. kábel típusa, védelmek, szerelvénycsalád).
2. Kérjen szemlét: már egy helyszíni találkozóból kiderül, hogy a kivitelező mennyire partnerként áll a projekthez, van-e hasznos javaslata, és mennyire átgondolt a hozzáállása.
3. Tervezés, dokumentáció: ragaszkodjon nyomvonaltervhez / kivitelezői vázlathoz és átadási dokumentációhoz.
4. Tartalék és bővíthetőség: érdeklődjön, számol-e tartalék védőcsővel és erőforrással a későbbi bővítésekhez.
5. Minőségi anyagok: jó minőségű kábelek, eszközök és szerelvények használata minden területen elengedhetetlen.
6. Garancia és reakcióidő: legyen leírva, mire, mennyi ideig és milyen hibabejelentési folyamattal.
7. Szabványkövetés: kérdezzen rá a vonatkozó szabványokra és a mérési jegyzőkönyvre (ha releváns).

1. Funkciólista helyiségenként: dugalj-, világítás-, árnyékolás-, gépészet-, hálózati igények.
2. Automatizációt előre gondolja át: jelenlét, fényerő, időzítések, zónák; későbbi bővíthetőség.
3. Strukturált hálózat pontok: minden fix eszközhöz UTP/FTP (AP, kamera, beléptetés, TV, NAS).
4. Központi elosztók helye: hűvös, szellőző, hozzáférhető; tartalék sín, modulhely, védőcsövezés.
5. Jelölés és címkézés: egységes környezet, átlátható számozás (későbbi szerviz kulcsa).

1. Fényképes dokumentáció: érdemes képeket készíteni a nyomvonalakról, védőcsövezésről, kábelezésről és kötésekről – így később elkerülhetők a kellemetlen helyzetek, amikor más szakág vagy a tulajdonos véletlenül elfúr valamit.
2. Menetközbeni változtatások rögzítése: minden módosítást jegyezzenek fel rendszeresen, hogy később ne vesszen el információ.
3. Mérés és próbaüzem: jegyzőkönyv, a rendszer és az automatizáció működésének alapos tesztelése.
4. Rövid oktatás: alap funkciók, app-használat, hibaesemény bejelentése.

  • Hasznos tanácsok

Tippek és trükkök